tévé, azután solimán, mind magyar országban., mind persiában. nagy szerencsés hadakozásokot vit végben, ibrahimnak mind azokban nagy része vala, ollyan hatalmassá. és gazdaggá lön, és oly nagy kedvességben vala, hogy mindenek rettegtek tölle,

A sultánnék, ugy mint, az annya. és roxelán a felesége solimánnak. mind ezeket látván. igen kezdék irigyleni. vévén észre hogy már a dolgok nem forognak annyira akezek közöt. és hogy minden csak avezér kezében forog., erre valo nezve, okot is keresének az el vesztésire, ibrahim azt meg sejditté, és tartván attol. hogy a henyéllés, okot, s’alkalmatosságot adhat solimánnak. hogy meg gyözettessék az annyának szeretetiböl, és afeleséginek ölelgetésitöl. arra valo nézve. ujjab hadakozásra indittá solimánt. a persák ellen, akinekis az illyen ösztön igen tettzék, mivel soha egy fejdelem sem szerette ugy a hadakozást. és egy sem volt olyan szerencsés, mind azon által. nem hajola mindgyárt az ibrahim tanáttsára. azért, mert csak akkor csinált vala kötést. apersiai királyal., de ibrahim csak arra akarván hajtani, talála abban modot, hogy damaskus városábol. egy hires astronomust hivata, kinek neve volt muleý. akiröl azt tartották, hogy a jövendö dolgokot jol tudta, a fejdelmekben is meg vannak a gyengeségek, valamint másokban., hanem azok boldogabbak, akikben leg kevesseb találtatik. solimán kivána latni az astrologust, ibrahim hozája vivé. de elsöben beszélle afejivel, az astrologus. aztjövendölé, hogy ha a hadakozást el kezdi. persiai királynak fog még tétetni. solimánt meg vakitván, a nagyra vágyás, esziben sem juta. akötés, melyet tett. apersiai királyal. hanem csak meg indula ellene. hatszáz ezer emberel. ót egy nehány esztendöket tölte, de szerencsétlen lévén hadakozása, viszá tére Constancinapolyban, a hadának negyed részével, és igen nagy haragal. mind ástronomus. mind a vezérje ellen. a sultánnék, meg sajditván a császár haragját., mindgyárt a vezér árulásának tulajdonitták, a hadakozásnak szerencsétlenségit, és fel támasztván ellene másokot is, azt kezdék solimánnal el hitetni, hogy a vezér a persiai kirallyal egyet értvén, sok számu pénzt venne fel tölle, és aportára hivatván ababiloniai pasát, titkon solimánhoz vivék, aki is sokat monda neki a vezér csalárdságárol, ugyan abban azidöben, a sultánnék valami formában. ki tudák., hogy a vezérnek. károlus quintusal, és ferdinándusal. levél

(I. Törökországi levelek: 180)


Előző oldal | Következő oldal